Friends~ Csak egy szó... nekem az élet
Az emberek általában a szerelem miatt sírnak. Miért vagyok én ilyen UNáltalgos? Én a barátságok miatt tudok sírva fakadni, nevetni, dühös lenni. Bár nem lep el rózsaszín köd, ha a barátaimra nézek, s nem repkednek pillangók a gyomromba, de közel hasonló érzés.
Sok mindenkit köszönhetek ennek az évnek. Sok... számomra fontos embert. Ez az év tette őket fontossá. Ez az év mutatta meg nekem, hogy igenis tudok közeli barátokat szerezni, csak akarni kell.
Barátok... Mindig mellettünk állnak. Hülyeség... Ha nem tudja, hogy szükségem van rá, akkor hogy lenne mellettem? Barátokért nem kell küzdeni. Dehogynem! Aki megérdemli, azért kell. Persze, nem kell elmenni a Mount Everestre egy virágért, ami csak ott nő, és elhozni neki, de küzdeni kell, ha érdemes rá. És ha te vagy a hibás... Kell. Sok a sztereotípia... sok a tévedés.
Egy barátságot nem úgy kell fenntartani, hogy minden nap a nyakán lógok. Minden nap megkérdezem, hogy hogy van és ehhez hasonlók. Szerintem sokkal többet ér, ha néha-néha ráírok valakire és elbeszélgetünk, mert van témánk. Nem fárasztó, hogy a nyakán lógok, stb. De az sem jó megoldás, hogy leszarom. Ha igazán közeli barátságban vagyok az illetővel, akkor úgy gondolom, hogy hetente egy beszélgetés belefér. Persze ez a nyakon lógós dolog... kinél mi. Valaki bírja... valaki nem. Én a nem kategóriába tartozom.
Visszatérve a barátokra... Ennek az évnek köszönhetem Hikarit, Naot, Yuukit, Heit, Gabit, Remit, Yumét, Harut, Sayut, Narut . Úgy értem... Hogy közelebbi barátaimmá váltak... Legalábbis egy ideig. Van, aki már... khm... igen... ebbe a témába ne menjünk bele nagyon.
A zenére utalva... Igen tudom kicsit beteg de... engem megmosolyogtatott♥
Boldogságot mindenkinek~ Erre az évre más lesz a szlogen, csak még nem tudom, hogy mi :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése